Áttekintés

Népszerűségének köszönhetően a Retyezát környékén viszonylag sok szálláslehetőséget találunk. Igényeink és pénztárcánk szerint válogathatunk számos panzió és több menedékház között, de a nomád életforma hívei is találnak maguknak való lehetőségeket (védkunyhók, sátorozóhelyek). A következőkben egy rövid áttekintés olvasható, részletesebb ismertetést az egyes szállástípusokat bemutató aloldalak tartalmaznak.

Panziókra (románul: pensiunea) a hegység alacsonyabb régióiban, völgyekben és üdülőközpontok területén lelhetünk: elsősorban északnyugaton, a Sebesvíz (Râu Mare), illetve a Malomvíz (Râuşor) völgyében, valamint délen a Román-Zsil (Jiu de Vest) völgyének felső részén. Ezek a szállások jellemzően magas komfortfokozattal rendelkeznek, de aránylag távolabb esnek a központi résztől.

A menedékházak (románul: cabana) területi eloszlása egyenlőtlen, de a turistaforgalom szempontjából többé-kevésbé megfelelő. A jelenleg működő házak a hegység észak-déli átszelését segítik, a nyugati és főleg a keleti régióban keresgélve nem nagyon találunk ilyen létesítményeket. Számítsunk továbbá arra, hogy minél magasabban van egy ház, annál inkább önellátóvá kell válnunk. Ez alapvetően így természetes, de aki az Alpokban vagy a Magas-Tátrában hozzászokott ahhoz, hogy koszt és kvártély együtt jár, az a Retyezátban könnyen hoppon maradhat.

Az Encián menedékház a Pietrele-völgyben
Fotó: © Budai Péter, 2008

Aki a hegység központi részén szeretne tanyát verni, az véletlenül se feledje otthon a sátrát, ebben a régióban ugyanis egyetlen menedékház sem üzemel! Érdemes viszont észben tartani, hogy a sátorozási lehetőségeket a nemzeti park szabályzata a kijelölt táborhelyekre korlátozza. Ezeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk, alapul vehető például a komfortszint vagy az elhelyezkedés. A Retyezátban egy-két kivételtől eltekintve ez a kétféle szempont átfedi egymást: menedékházak szomszédságában nyilvánvalóan kevésbé nomád körülmények fogadják a sátorozókat, mint ott, ahol nincs a közelben biztos fedél, csapvíz stb. A sátorozóhelyeket bemutató aloldalon földrajzi elhelyezkedésük szerint két csoportra osztva: belső és külső régiókba sorolva ismertetem a sátorozási lehetőségeket. A hegységbe történő érkezéskor az utóbbiak szolgálhatnak első táborhely gyanánt, később aztán érdemes a központi fekvésűeket igénybe venni. A (működő) menedékházak melletti sátorozásért helyenként valamekkora összeget fizetni kell, a nomád jellegű táborhelyek azonban ingyenesek.

A sátrazókra a pillanatnyi időjárási helyzettől függően eltérő megpróbáltatások várnak. Jó időben csak hajlékunk cipelése és felverése jelent feladatot (utóbbi főleg akkor, ha mások már elfoglalták a legjobb helyeket). Ha azonban beköszönt a rossz idő odafent, a békesség kedvéért érdemes lejjebb húzódni - a Bukura-tó hírhedt szélviharai sok sátorrúd ígéretes pályafutását törték már derékba (szó szerint). Aki sátorozni készül, feltétlenül olvassa el a látogatás, túrázás és időjárás oldalakat is!

Szél elleni kőfalak védelmébe felhúzott sátrak a Bukura-tó partján
Fotó: © Dr. Főzy István, 2007

Egyes táborhelyeken a hegyimentők kezelésében lévő védkunyhókat (bivakházakat) is igénybe vehetjük. Ezekre a menedékekre azonban csak módjával érdemes hagyatkozni. A Bukura-tavi, Pelága-réti, Zenóga-tavi és Buta-tisztási védkunyhókat ugyanis nyáron (június közepétől szeptember közepéig) a szolgálatot teljesítő hegyimentők lakják, ilyenkor kizárólag vészhelyzetben kaphatunk menedéket (jellemzően egy éjszakára). A Borbát-völgyi és a Baléja táborhelyeken létesített sátortetős bivakházak (hasonlóan a nem hegyimentők által kezelt Condor, valamint Stănuleţi védkunyhókhoz) egész évben a túrázók rendelkezésére állnak, ellenben kiszámíthatatlan, hogy éppen lesz-e bennük szabad hely, amikor odaérünk. Mindenesetre amennyiben ilyen menedékekben szeretnénk megszállni, készüljünk fel úgy, mintha sátoroznánk (derékalj, meleg hálózsák, önellátás), mert csak fedelet biztosítanak számunkra, mást nem. S végül, de nem utolsó sorban: vigyázzunk rájuk, óvjuk őket, hogy sokáig szolgálhassák az ide látogatókat!

Salvamont védkunyhó a Buta-tisztás táborhelyén
Fotó: © Székely Árpád, 2011