| túralehetőségek | felszerelés |

Túralehetőségek

a hegység felfedezése

A Bukura-katlan látképe nyár elején. Háttérben a Szlevej-gerinc.
Fotó: © Budai Péter, 2008

Egynapos kirándulások

A hegység alacsonyabb részein elhelyezkedő menedékházakhoz és panziókhoz közel eső látnivalók felkereshetők egynapos túrák keretében. Ez a módszer szállás tekintetében kényelmesebb, viszont a hegység csúcsainak megmászása, és az elsősorban magasabb régiókban található tengerszemek meglátogatása naponta több száz méteres szintemelkedéssel (és ereszkedéssel) jár, ami hosszabb időn át rendkívül fárasztó tud lenni. A legnépszerűbb ilyen turistabázis a Pietrele, ahonnan három völgy- és egy gerinctúra kombinálható egymással, valamint az északi főgerinc egy-egy szakaszával.

Többnapos nomád túrák

A Retyezát magashegyi régiójában nem üzemel klasszikus értelemben vett menedékház. Ezért aki több napot szeretne tartózkodni odafent, annak mindenképp sátrazásra kell felkészülnie. Népszerű többnapos túra a hegység észak-déli keresztezése a Bukura-katlan érintésével, vagy a magaslati táborok egyikét-másikát bázisként használva a csillagtúrázás. Szintén érdekes program valamelyik főgerinc mentén végighaladni. Az északi főgerinc egyes szakaszai természetvédelmi (Ragyes-Zlata hát - Nagy-Lapos-csúcs), illetve technikai (Bukura-kapu) okok miatt turisták számára nem járhatók, ezeket a részeket a hegyoldalban vezető turistautak gondosan kikerülik. A könnyebben járható déli főgerinc érdekessége, hogy DNY-i fele a karsztos Kis-Retyezát, ÉK-i fele pedig a kristályos kőzetből felépülő Magas-Retyezát területére esik. A két főgerinc túrája természetesen kombinálható is egymással, az összekötő kapocs szerepét betöltő, önmagában is érdekes Papusa-Kusztura gerinc bevonásával. Ne feledjük, hogy a hosszabb gerinctúrák is tekintélyes szintkülönbségeket rejtenek magukban!

A ritkán járt Kozma-Baléja gerincen
Fotó: © Székely Árpád, 2011

Havas túrák

A téli, illetve tavaszi idényben a vastag hótakaró miatt túrasível vagy hótalpakkal lehet hatékonyan közlekedni a hegyen, a túralehetőségek azonban a lavinabalesetek kockázata miatt korlátozottak. Ha mégis ilyenkor szeretnénk a Retyezátba látogatni, és komolyabb célkitűzéseink vannak, a meleg ruházaton és a fenti eszközökön kívül ajánlott hágóvasat és jégcsákányt is magunkkal vinnünk, a csoportunknak pedig fel kell készülnie lavinából való önmentésre. Ne feledjük: a minőségi felszerelés és a várható balesetekre való előzetes felkészülés életet menthet!

Geocaching

A rejtekhely-vadászat napjainkban egyre népszerűbb időtöltés. A Retyezátban tudomásunk szerint jelenleg hét geoláda található: a Retyezát, Pelága és Papusa csúcsokon, a Csomfu és a Pietrele vízeséseknél, Kolcvárnál, valamint a Buta-szorosban. Nem messze a hegységtől, Sarmizegetusa Regia romjainál is kereshetünk ládát. További erdélyi illetőségű geoládákért érdemes felkeresni a rejtekhely.ro oldalt (a legfrissebb telepítések listája itt).

| túralehetőségek | felszerelés |

Felszerelés

egy teknősbéka dilemmái

Páncélzat

Akár egynapos, akár hosszabb nomád túrákra készülünk, a sok köves terep miatt szinte kötelező masszív, a bokát jól fogó túrabakancsban járni. A gyakori esőkre való tekintettel jó, ha cipőnk nem ázik be egykönnyen. Hegyen való táborozásunkhoz jól jön továbbá egy pár könnyű váltócipő vagy túraszandál is: üdítő élmény az egész napos gyaloglást követően egy könnyedebb lábbelit felvenni (ezekben persze jobban oda kell figyelnünk a lépéseinkre, hogy elkerüljük a bokaficamot).

Hideg időre szinte minden évszakban fel kell készülni, ezért egy-egy melegebb ruhát még nyáron se hagyjunk otthon. Fázósabbaknak kesztyű és sapka is ajánlott, a meleg hálózsáknak pedig szintén lesz alkalma meghálálni a bizalmat. A gyakran csapadékos időjárás miatt minden túrának kötelező tartozéka az eső elleni védelem. A feladat praktikusan megoldható túraponcsóval (bár szélviharban visszaüthet ez a megoldás), vagy hátizsákra való esőhuzat, héjkabát és esőnadrág kombinációjával (ez utóbbi megoldás egyébként szél ellen is jó szolgálatot tesz). Részben havas területeket is érintő, nyár eleji gyalogtúrákhoz hasznos kiegészítő a lábszárvédő (kamásli).

A kép június közepén készült a Függő-tónál (2200 m)
Fotó: © Szabó Máté, 2008

Napsütéses, meleg időszakokban a nagy nekivetkőzés könnyen fájdalmas leégéshez vezet (ilyen magasságban ez hamar bekövetkezik és hosszabb távon is kellemetlen következményei lehetnek). Ez ellen kétféleképpen védekezhetünk: gyakran bekenjük magunkat megfelelő (magas faktorszámú) naptejjel, vagy mégsem vetkőzünk neki annyira (jól szellőző, de hosszú szárú/ujjú ruhaneműkben túrázunk, kobakunkat pedig széles karimájú „pampalini” kalappal, esetleg a nyakat is fedő „légiós” sapkával védjük). Az orrot, tarkót és a füleket sapkaviselés esetén is érdemes bekenni. Szemünk védelme érdekében fontos, hogy napos időben viseljünk UV-szűrős napszemüveget!

Néhány további hasznos „kacat”: fejlámpa, iránytű, túrabot (sokat segít gázlóknál, illetve meredek hegyoldalakon), elsősegélycsomag, GPS készülék, strapabíró mobiltelefon, két-három szemeteszsák, WC-papír (tapasztalt túrázó nem indul el nélküle), pár csipesz (ruhaszárításhoz), és persze minden olyan általunk praktikusnak tekintett kiegészítő, amit hajlandóak és képesek vagyunk a saját hátunkon felcipelni a hegyre (ne feledjük: hosszabb távon minden dekagramm plusz súly számít). Mosakodáshoz érdemes gyorsan száradó mikroszálas törölközőt vinni.

Amennyiben sátorozásra adjuk a fejünket, lehetőleg szélnek és esőnek egyaránt ellenálló sátorral szerelkezzünk fel. Főképp akkor, ha a hegység magasabb részein szeretnénk tábort verni, ahol nem ritka a cudar időjárás.

Elemózsia

Nomád túráinkon értelemszerűen saját magunknak kell gondoskodni az ellátásunkról, de a retyezáti menedékházak egynémelyikében szintén önellátásra kell berendezkedni. Kiegészítésképpen a nyári legeltetési szezonban a Bukura-tónál táborozó pásztoroktól friss tejet és sajtot tudunk beszerezni. A „hegyi menüt” nyilván mindenki a maga szokása és ízlése szerint alakítja, célszerű azonban olyan élelmet beszerezni, ami energiadús (csoki, magvak, mogyorókrém), tartós (rozskenyér), nem tart sokáig elkészíteni (tészták, gabonafélék, zacskós levesek), ugyanakkor mégis kiadós táplálékot (leves esetében folyadék- és sóutánpótlást) nyújt egy-egy fáradalmas nap után. A turista étrendről további hasznos tanácsokat olvashatunk Dr. Szőcs Ottó tollából az Erdélyi Gyopár 2005/1 számában.

Laktató hegyi koszt, részben helyi alapanyagból
Fotó: © Dósa Dorina, 2007

A megfelelő mennyiségű és tápértékű élelmiszer mellett elengedhetetlen túrakellék a kompakt, ugyanakkor megbízható főzőalkalmatosság is. Ez többnyire gázfőző (vagy becenevén: „primusz”) formájában ölt testet. A kétféle típus (kiszúrós, illetve csavaros megoldás) közül túrázók számára a csavaros egyértelműen jobb választás, ugyanis használat után szétszerelhető és elcsomagolható. A főző beindításához vigyünk magunkkal öngyújtót és gyufát is (előbbi nem ázik el, utóbbi pedig nem romlik el mechanikusan). Természetesen szükségünk lesz edény(ek)re is, amelyekben elkészíthetjük finomabbnál finomabb étkeinket. Itt is sokat számít a súly: gondoljuk át előre, hogy mennyi edényre lesz szüksége csapatunknak, és ne vigyünk a kelleténél többet. Evőeszközök terén nagyon praktikus a hőálló műanyagból készült „kanálvilla” (spork), ennél szofisztikáltabb eszközre egy átlagos túrán valószínűleg nem lesz szükségünk (a bicska természetesen alapfelszerelés, ezért nem is ragoznám a fontosságát).

A nagy területekre kiterjedő havasi legeltetés miatt a hegyi patakok vize sajnos nem megbízható. A kellemetlen helyzetek elkerülése végett ezért ivóvizet csak forrásokból vételezzünk! Érdemes egyébként otthonról magunkkal vinni némi "tüzes vizet" is, amiből étkezéseink alkalmával mértékkel fogyasztva megelőzhetjük az esetleges gyomorbántalmak zömét.