A Retyezát tengerszemei
„A Retyezát hegység nevezetességei közé tartoznak az átlag 2000 méter magasban rejtőző, gyönyörű smaragd színben játszó tengerszemek. Az erdélyi Kárpátoknak egyetlen része sem dicsekedhetik annyi tengerszemmel, mint a Retyezát sziklás gerincze, melyen majdnem minden nagyobb mélyedés vagy sziklazúg soha ki nem apadó kristálytisztaságú vízzel van tele. Alig 5–6 négyszögkilométernyi terűleten körűlbelűl 40 ilyen többnyire kisebb terjedelmű tengerszem van. A tengerszemek között legnevezetesebb az 1937 méter magasban fekvő, jégár-vájta s mintegy tíz holdnyi kiterjedésű Zenoga-tó, mely a zergevadászoknak és a pisztránghalászoknak kedves találkozó helyök, míg a jóval nagyobb Bukura, vagy a nehezen megközelíthető Fekete-tó és az Iker-tengerszem már ritkábban részesűlnek látogatásban. E tengerszemek a Retyezát nevű fő csúcstól mind délre esnek, de a meredek éjszaki oldalon is rejtőzik két tengerszem, melyeknek fenekén a néprege szerint a Retyezát tündéreinek kristály palotája ragyog ember nem látta fényben.”
Részlet Téglás Gábor Hunyad vármegyét bemutató írásából. Megjelent Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. mű Magyarországot bemutató VII. kötetében (1901).
Földtörténeti szempontból nem is olyan régen, a pleisztocén korban a Retyezát magasabb régióiban még több kilométeres jégárak nyújtózkodtak. A hegység jégborítása a Riss glaciális idején érte el legnagyobb kiterjedését (Urdea, 2001). Ekkor az örök hó határa 1650 m körül volt, a jégárak pedig 1100 m alá is lehúzódtak a völgyekben. A legnagyobb (40,1 km2) és egyben leghosszabb (18,1 km) a Bukura és a Pelága gleccserek egyesülésével létrejött Nagy-Lepusnyik gleccser volt, melyhez alsó részén a szintén tekintélyes Zsudele-gleccser (6,9 km, 11,2 km2) is csatlakozott. Északon a Gáles-, a Rossz-völgy, a Pietrele- és a Stânişoara-gleccserek egyesülésével létrejött Pietrele-Nuksóra gleccser maximális kiterjedése elérte a 23,7 km2-t, leghosszabb ága pedig a 8,1 km hosszú volt. A Retyezát harmadik jelentős jégfolyama a Borbát-völgy felső részében alakult ki, ennek legnagyobb kiterjedése 15,5 km2, hossza pedig 7,9 km volt. A későbbi eljegesedések során már egyre kisebb és rövidebb jégárak folytatták az elődeik által megkezdett munkát. Az utolsó jégkorszak végével, nagyjából tízezer éve a klasszikus gleccserek végleg eltűntek a hegységből, azonban nem minden nyom nélkül. A megüresedett teknő- és cirkuszvölgyek mélyedéseiben alakultak ki később a mai Retyezát talán legnagyobb vonzerejét adó tengerszemek: hegységünk összesen 58 állandó, és kb. 40 időszakos tóval büszkélkedhet.
A gyönyörű hegyi tavak döntő többsége az erdőhatár felett, 2000 m körüli magasságban található, túlnyomórészt az imént említett völgyekben. Legalacsonyabban a Fenyvesek tava fekszik (1740 m), míg a magassági csúcstartó a Kapu-tó (2210 m). Mind között a legnagyobb vízfelülettel a Bukura-tó rendelkezik, a legnagyobb mélységgel pedig a Zenóga-tó büszkélkedhet (ezek az elsőségek Erdély, sőt Románia egészét tekintve is érvényesek). Térbeli sűrűség tekintetében kétségtelenül a Bukura-katlan viszi a prímet: ezen az aránylag szűk területen több mint fél tucat tengerszem zsúfolódik össze.
Hasonló jellegű, bár kevésbé kifejlett tókatlant képez a Rossz-völgy és a Zsudele-völgy felső része. Utóbbiban találhatók a Retyezát legrejtettebb tavai, de itt van a legrégebb óta látogatott Zenóga-tó is. Széles körben ismertek a hegység északi részének gyakran járt völgyeit ékesítő tengerszemek: a Gáles-tó, a Pietrele-tó, a Stânişoara-tó és a Ştevia-tó (avagy Retyezát-tengerszem); valamint a két főcsúcs között elhelyezkedő szépszéges Pelága-tó (más néven Imola-tó).
Nehezen megközelíthető, tájképileg viszont nagyon szép a Kusztura-tavak kettőse és a különleges Zergebak-tó. A Gemenele Rezervátum szigorú látogatási szabályai miatt csak keveseknek adatik meg, hogy az Iker-tó, a Fekete-tó, vagy a Csorba-tó (vagy más néven Kék-tó) partján sétáljanak, de szép időben ezeket a tengerszemeket is jól szemügyre vehetjük a környező hegygerincekről.
Az alábbi táblázat néhány tengerszem fontosabb adatait összegzi. Az itt közölt számok többsége Jancsik Péter Retyezát hegység című túrakalauzából, illetve Nae Popescu román nyelvű Retyezát-monográfiájából származik, melyek közös alapforrása Ion Pişota 1964-es munkája (Lacurile glaciare din Munţii Retezat). A csillaggal megjelölt adatok újabb, GPS alapú helyszíni felmérések eredményei (*: Vespremeanu-Stroe et al., 2008; **: Budai Péter, 2011), a zárójelben dőlt betűvel szedett felületek pedig a Google GeoEye műhold felvételei alapján egyszerű átrajzolással végzett becslések (Budai Péter, 2011). Érdemes megjegyezni, hogy a Retyezát tengerszemeinek tudományos igényű felméréséhez Dr. Lóczy Lajos kezdett hozzá elsőként: 1903 júliusának elején a Bukura-tavon és a Zenóga-tavon végzett mélység-, illetve hőmérsékletméréseket (lásd: A Retyezát tavairól Földrajzi Közlemények, XXXII/5, 1904).
magyar név | román név | vízfelület nagysága | maximális mélység | tszf. magasság |
---|---|---|---|---|
Anna-tó | Lacul Ana | 3,62* ha (3,45 ha) | 11* m | 1976* m |
Bukura-tó | Lacul Bucura | 8,92* ha (8,91 ha) | 17,5* m | 2040* m |
Csavart-tó | Tău Răsucit | 0,82 ha (0,68 ha) | 4,2 m | 2106 m |
Csorba-tó (Kék-tó) | Lacul Ştirbu (Tăul Albastru) | 0,95 ha (1,07 ha) | 8,7* m | 2088 m |
Csúnya-tó | Tău Urât | 0,42 ha (0,43 ha) | 0,9 m | 2110 m |
Fekete-tó | Tăul Negru | 4,05 ha (4,31 ha) | 24,8 m | 2036 m |
Florika-tó | Lacul Florica | 0,52* ha (0,50 ha) | 1,8* m | 2085* m |
Függő-tó | Lacul Agăţat | 0,096* ha (0,074 ha) 0,097** ha | 2* m | 2155* m 2188** m |
Gáles-tó | Lacul Galeş | 4,04* ha (3,85 ha) | 20,1* m | 1990 m |
Iker-tó | Lacul Gemenele | 2,48 ha (2,47 ha) | 5,3 m | 1920 m |
Kapu-tó | Tău Porţii | 0,44* ha (0,38 ha) 0,46** ha | 4,7* m | 2210* m 2210** m |
Kis-Bukura-tó | Lacul Bucurelu | 0,36** ha (0,26 ha) | 2 m | 2077 m |
Kis-Kusztura-tó | Lacul Custura Mică | 0,77 ha (0,70 ha) | 7,3 m | 2177 m |
Kis-Pelága-tó | Lacul Peleguţa | 0,95 ha (0,91 ha) | 5 m | 2097 m |
Kis-Zenóga-tó | Lacul Zănoaga Mică | 1,91 ha (1,98 ha) | 12,4 m | 1960 m |
Lia-tó | Lacul Lia | 1,38* ha (1,26 ha) | 4,2* m | 1910* m |
Mély-tó | Lacul Adânc | 0,29 ha (0,46 ha) | 2,9 m | 2175 m |
Nagy-Kusztura-tó | Tăul Custura Mare | 2,78 ha (2,64 ha) | 9 m | 2196 m |
Pelága-tó (Imola-tó) | Lacul Peleaga (Tăul Ghimpele) | 1,72 ha (2,20 ha) | 4,2 m | 2122 m |
Pietrele-tó /Köves-völgyi-tó/ | Lacul Pietrele | 0,45 ha (0,31 ha) | 0,9 m | 1990 m |
Rejtett-tó | Tău Ascuns | 0,38 ha (0,24 ha) | 1,7 m | 2180 m |
Retyezát-tengerszem | Lacul Ştevia | 0,77 ha (0,54 ha) | 3 m | 2060 m |
Stânişoara-tó /Esztena-völgyi-tó/ | Lacul Stânişoara | 1 ha (0,78 ha) | 0,8 m | 2035 m |
Szlevej-tó | Lacul Slăveiu | 3,68* ha (3,46 ha) | 9,5* m | 1930 m |
Viorika-tó | Lacul Viorica | 0,86* ha (0,70 ha) | 6,2* m | 2063* m |
Zenóga-tó | Lacul Zănoaga | 6,50 ha (6,57 ha) | 29 m | 1998** m |
Zergebak-tó | Tău Ţapului | 2,28 ha (2,36 ha) | 5,9 m | 2070 m |
Zsudele-tó | Lacul Judele | 0,84 ha (0,73 ha) | 4 m | 2135 m |
Az alábbi interaktív térkép a Retyezát legfontosabb tengerszemeinek helyét mutatja meg a Google műholdfelvételein. Az egyes pontokra kattintva az adott tó főbb adatai, illetve fotója jelenik meg (ha rendelkezésemre áll ilyen). A fedvény saját használatra letölthető kml formátumban.