Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Retyezát turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (piros, sárga, kék), illetve négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk kövekre, fák törzsére vagy fém oszlopokra festve. Említést érdemel még a szigorúan védett Gemenele rezervátum határára figyelmeztető, nem szabványos (igaz, nem is turistautat jelölő) piros négyszög. A jelzések állapota vegyes: az esetek többségében kellő gyakorisággal elhelyezett és rendszeres időközönként felújított jelek kalauzolnak, ám akadnak útvonalak, amelyekre ez kevésbé igaz. A kőtengerrel borított részeken időnként kisebb-nagyobb kőrakások is mutatják az utat. Ezen „kőbabák” segítsége különösen jól jön a zöldessárga zuzmó-mátrixba remekül beleolvadó sárga színnel jelzett utak esetében (főleg ködös időben).
Irányjelző pózna (Pietrele-völgy)
Fotó: © Budai Péter, 2009
Kőre festett jelzések (Retyezát-csúcs)
Fotó: © Budai Péter, 2012
Karakter
A turistautak jellege alapvetően a tengerszint feletti magasság és a terepviszonyok függvényében változik. A hegylábi régió erdőségeiben változatos a helyzet: kényelmes talajúttól a köves ösvényig bezárólag bármi előfordulhat. A szálerdőből kiérve jellemzően köves (helyenként havasi gyepbe betaposott vagy beleásott) ösvények vezetik a vándort; eleinte törpefenyő foltokba vágott folyosókon, majd egyre inkább nyílt terepen. A csúcsrégióban az ösvény jelleg gyakran meg is szűnik, csak egyik méretes szikláról a másikra átszökkenve követjük a jelzést. Olykor pedig a gyepen vezető csapások is belevesznek a növényzetbe. Ilyenkor térképről vagy GPS készülékről leolvasott irány szerint, illetve – ha lehetséges – a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy újra megtaláljuk az elveszett fonalat. Törpefenyvessel benőtt részeken viszont ne játsszunk felfedezősdit, a sűrű növényzetben ugyanis kilátás híján nagyon könnyű eltévedni, ám annál nehezebb egy tapodtat is előrehaladni. Mesterséges biztosítással („láncos rész”) egyedül a Papusa északkeleti gerincének csorbájában (a Zárt kapuk felé vezető úton), valamint a Bukura főcsúcsának nyugati oldalában (a Retyezát-csúcs felé vezető úton) találkozhatunk. Az előbbi esetben egy régebben kihelyezett, vékonyka acélsodrony „segíti” a kisebb sziklaszöktető leküzdését; az utóbbi helyen viszont már új, vastag acélkábel nyújt biztosabb fogást néhány méternyi kitett szakaszon.
Az utak bejárása a nagy szintkülönbségek miatt általában jó erőnlétet kíván meg, de nem igényel különösebb technikát (túrabotok használata azért sokat segíthet). Nagyobb odafigyelésre csak a meredek, kőomladékos hegyoldalakban, vagy a kitettebb gerinceken vezető útszakaszok esetében van szükség. Télies (havas, jeges) körülmények között természetesen a máskor egyébként könnyen járható hegyoldalak és gerincek is igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért a Magas-Retyezátban való téli túrázás kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Köves ösvény a Kapu-váll felé
Fotó: © Antony Borel, 2007
A Retyezát erdőrengetegében
Fotó: © Budai Péter, 2008
Az alábbi útlajstrom a Retyezát turistajelzéssel ellátott útvonalainak túlnyomó részét felöleli. A felsorolt utak többségéhez kattintással megjeleníthető részletes vagy általános útleírás, illetve útvonalmetszet tartozik, valamint az összes útvonal megtekinthető GPS alapú interaktív térképünkön is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak.
Az útvonalhálózatban legutóbb 2012 őszén történt nagy változás: ekkor több, korábban jelzetlen ösvényt is turistajelzéssel láttak el. Így például a Pelága-rétről a Pelága-tó érintésével a Pelága-nyeregbe vezető régi pásztorösvényt immár kék pont jelzi, a Borbát-völgyi esztena felől a Zergebak-tó érintésével a Zárt kapuk gerincéléhez felkapaszkodó ösvényt pedig piros pont. Új jelzéssel látták el továbbá a Râuşor turistaközpontból a Prelucs-gerinc hátán a Retyezát-csúcsra vezető utat is (piros háromszög). Szintén a 2012-es év fejleménye a Zenóga-tó és Bukura-tó közötti két útvonalváltozat jelzéseinek változása (a Zsudele-nyergen át vezető út a korábbi piros pont helyett piros háromszög lett, míg a Szlevej-gerinc nyúlványát keresztező változatról ez utóbbi jelzés hivatalosan lekerült). A Bukura-katlan tavait körtúra formájában felfűző piros pont jelzést pedig kibővítették, így az útvonal most már a Lia-tavat is érinti. Ráadásként pedig: újra teljes hosszában szabadon járható a Rossz-völgy!
Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok a tisztelt Olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Cârnic → (Pietrele) → Encián menedékház → Bukura-tó
11,5 km | 6-7 óra | +1200 m | –200 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Buta-szoros → Buta-menedékház → Pelága-rét → Bukura-tó
14,8 km | 8-9 óra | +1500 m | -350 m | metszet | térképen
Pietrele → (Fenyvesek tava) → Gáles-tó → Nagy-csúcs nyerge → Nagy-csúcs
7,5 km | 3½-4½ óra | +1050 m | -100 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Pietrele → Stânişoara-völgy → Retyezát-nyereg → Retyezát-csúcs
6 km | 4-4½ óra | +1000 m | metszet | térképen
Bukura-csúcs → Bukura-nyereg → Pelága-csúcs → Pelága-nyereg
3,6 km | 2-3 óra | +390 m | -510 m | metszet | térképen
Pelága-nyereg → Rossz-völgy → Tavacskák nyerge → Gáles-völgy
2,7 km | 1-1½ óra | +70 m | -380 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Kapu-tó → Bukura-csúcs → Retyezát-csúcs
4,5 km | 3½-4 óra | +600 m | -100 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Pelága-csúcs → Papusa-csúcs → Kusztura-csúcs
7,5 km | 5½-6 óra | +950 m | –530 m | metszet | térképen
Gura Apei → Lepusnyik-völgy → Pelága-rét → Pelága-tó → Pelága-nyereg
23 km | 8-9 óra | +1205 m | metszet | térképen
Papusa-csúcs → Zárt kapuk éle → Nagy-csúcs nyerge [→ Balája-rét]
1,9 km | 1½-2½ óra | +150 m | -270 m | metszet | térképen
Baléja-rét → Borbát-völgyi esztena → Kusztura-ablak
14,8 km | 7-8 óra | +1000 m | -200 m | metszet | térképen
Puj → Borbát-völgyi esztena → Zergebak-tó → Zárt kapuk éle
34,5 km | 10-12 óra | +1850 m | metszet | térképen
Râuşor → (Retyezát-tengerszem) → Lolája-nyereg
4,3 km | 3-3½ óra | +1000 m | -10 m | metszet | térképen
Râuşor → Raszka-völgy → Prelucs-gerinc → Retyezát-csúcs
7,6 km | 3½-4 óra | +1250 m | metszet | térképen
Paltina-nyereg → Jorgován-kő → Buta-nyereg → Kusztura [→ Făgeţel-nyereg]
14 km | 5-6 óra | +950 m | -450 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Piule-Plésa gerinc → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
11,9 km | 7-8 óra | +1200 m | -560 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Szkorota-völgy → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
7,6 km | 3-4 óra | +810 m | -340 m | metszet | térképen
Câmpuşel-vadászház → Jorgován-kő → Paltina-nyereg → Berhina-rét
9,6 km | 5-6 óra | +950 m | -900 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a retyezat.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
A Kis-Retyezát és a Godján-hegység határvidékén „egyensúlyozó” útvonal kicsit messzebb esik a turisták által nagy számban látogatott központi részektől (ebből adódóan nem is annyira ismert), különlegessége és hangulata miatt mégis érdemes felkeresnünk. Ezt újabban könnyűszerrel megtehetjük, ugyanis a Gorj megyei hegyimentők nemrég felújították a régi, elhanyagolt turistajelezéseket. A jelzett túraútvonal kezdőpontja a Román-Zsil (Jiul de Vest) völgyfőjében található, amit legcélszerűbb a Câmpuşel táborhelytől gyalogosan megközelíteni (túránkat a Kis-Retyezát gerincén a Jorgován-kő felé folytatva, s onnan a piros háromszög jelzésen leereszkedve ide érkezhetünk vissza). A vadászházzal szemközti parkolótól még kb. 700 m hosszan tart a vitatott DN66A út aszfaltcsíkja, ezt követően immár burkolat nélküli, fenyvesekkel övezett makadámúton haladunk tovább a Zsil (amit itt, a felső folyásán – már amikor folyik benne víz – még Scocul névvel illetnek) völgyében a Cserna-hágó irányába. Ezen a szakaszon turistajelzéssel nem fogunk találkozni, de szerencsére az út egyértelmű. Az indulástól számított bő fél óra elteltével aztán egy balkanyarban újonnan telepített útjelző pózna hívja fel figyelmünket a Soarbele-völgy felé jobbra letérő, piros pont jelzésű út kiindulópontjára.
Rövid ideig egy keskeny ösvényen haladunk, majd elérjük az itt még terepjárművek által is járt fővölgyet. Ezt a széles utat követve megyünk tovább egyenesen felfelé (a kb. 60 m múlva felbukkanó elágazásnál a bal oldali ágat követve). Lombhullató fák által dominált erdőben kapaszkodunk kényelmesen, ám az utat borító méretes kövek miatt szinte folyamatosan a lábunk elé kell néznünk. A fákra és kövekre festett jelzés összességében jó kalauznak bizonyul, mindössze egy-két helyen igényel fokozottabb figyelmet a követése. Így például a völgy fentebbi részén, ahol az két kisebb völgyre ágazik ketté – ösvényünk itt a kettő közti meredek hegyoldalban szerpentinezve kapaszkodik felfelé (a jelzéseket a fák törzsén keressük). A fárasztó emelkedő végén elérjük az erdőhatárt, ahonnan kilátást nyerünk a havasi zóna felé. Nem messze megpillantjuk az első jelzőoszlopot is, majd azt elérve a közeli esztena szerény hajlékát (az épülettől északkelet felé, a sziklák között egy forrás csobogására lehetünk figyelmesek). Innen már teljes egészében elénk tárul a Soarbele-völgy tágas, jobb kéz felől látványos mészkősziklákkal „díszített” katlanának képe. Ha a körülmények megengedik (pl. nem rohannak le pásztorkutyák), érdemes itt – vagy egy kicsit feljebb – pihenőt tartanunk, hogy tüzetesebben szemügyre vehessük az egykor gleccser által is formált tájat.
A továbbiakban nyílt terepen haladunk felfelé a Godján felől érkező kisebb vízfolyások által keresztbe-kasul szabdalt, füves legelőn. Az utat egymástól viszonylag nagyobb távolságban elhelyezett oszlopok, a köztes részeken pedig a fűből itt-ott épp csak kikandikáló kövekre festett jelzések mutatják, de eddigi északnyugati irányunkat tartva nem tévedhetünk el (kivéve ködös időben, amikor is nagyon jó szolgálatot tehet egy GPS készülék). Az esztena felett nem sokkal (kb. 500 m megtétele után) elérjük az aprócska, ám annál érdekesebb „Feneketlen-tavat” (Tăul fără Fund). A déli peremén fenyőfolttal díszített zsomboly aljában megbúvó tavacska valójában egy „parazita” víznyelő, amely a szomszédos Cserna völgye felé csapolja meg az egyébként a Zsil vízrendszeréhez tartozó Soarbele-völgyet. Különlegessége, hogy vízszintje csak kis mértékben ingadozik, vagyis a víz mélybeni elszivárgásának és felszíni utánpótlódásának sebessége nagyjából egyensúlyban van. Félő azonban, hogy a legeltetés (vagyis az ide inni járó állatok és az általuk a tóba juttatott anyagok) miatt ez a kényes egyensúly a közeljövőben felborulhat.
A tavacskát magunk mögött hagyva tovább kapaszkodunk a dús füvű havasi réten, majd a következő póznát elérve minimális ereszkedő következik a völgy középvonala felé. Morénasáncok buckáit kerülgetve jutunk el a túlsó oldalra, ahol ösvényünk felkanyarodik a hegyoldalba és határozott emelkedésbe kezd. Ahogy haladunk egyenesen felfelé, északkeleti irányban a Kis-Retyezát látványos mészkővilágának egyre több részlete bukkan elő: közvetlen előttünk a Sztenuletye-havas (Vf. Stănuleţii), egy gerinccel távolabb pedig a híres Jorgován-kő (Piatra Iorgovanului) monumentális szirtje emelkedik ki a szelíd hegyhát mögül, amire épp felkapaszkodtunk. A Godján felé hátrapillantva pedig tanulmányozhatjuk a Soarbele-völgyfő katlanának szépen kirajzolódó felső morénasáncát, valamint felfigyelhetünk a völgy túlsó oldalának érdekes hatást keltő, lombhullató fákkal kevert törpefenyvesére. Feljebb a fárasztó kapaszkodást egy rövid pihentető traverz enyhíti, ezt követően már csak egy utolsó nekirugaszkodásra lesz szükség, hogy megérkezzünk a stratégiai fontosságú Paltina-nyeregbe (1935 m). Ezen a ponton kapcsolódik egymáshoz a Godján és a Kis-Retyezát hegytömege, valamint a túloldali Lepusnyik-völgyből szintén ide kapaszkodik fel a piros háromszög jelzésű turistaút (ezt az átjárót egyébként Maderspach Viktor is többször használta az első világháború harcaiban). Utunkat a Jorgován-kő felé a piros sáv - piros háromszög jelzéskombinációt követve folytathatjuk tovább keleti irányba.
Télen az út Soarbele-esztena feletti szakasza lavinaveszély miatt nem ajánlott!
Utoljára frissítve: 2015/11/05
Retyezát túrakalauz – könyvajánló
A hegység önálló felfedezéséhez igyekszik segítséget nyújtani két kötetre bontott, konkrét túraajánlatokat bemutató Retyezát túrakalauzom, melynek első, túlnyomórészt egynapos felfedező túrákat tartalmazó kötete megrendelhető.
A részletes, fotókkal illusztrált útleírásokat informatív szintgörbék és útvonalvázlatok egészítik ki. Méret és kialakítás tekintetében a könyv túrazsákban vagy kabátzsebben is kényelmesen elférő, kimondottan terepi felhasználásra szánt, praktikus darab.
×
