Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Retyezát turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (piros, sárga, kék), illetve négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk kövekre, fák törzsére vagy fém oszlopokra festve. Említést érdemel még a szigorúan védett Gemenele rezervátum határára figyelmeztető, nem szabványos (igaz, nem is turistautat jelölő) piros négyszög. A jelzések állapota vegyes: az esetek többségében kellő gyakorisággal elhelyezett és rendszeres időközönként felújított jelek kalauzolnak, ám akadnak útvonalak, amelyekre ez kevésbé igaz. A kőtengerrel borított részeken időnként kisebb-nagyobb kőrakások is mutatják az utat. Ezen „kőbabák” segítsége különösen jól jön a zöldessárga zuzmó-mátrixba remekül beleolvadó sárga színnel jelzett utak esetében (főleg ködös időben).
Irányjelző pózna (Pietrele-völgy)
Fotó: © Budai Péter, 2009
Kőre festett jelzések (Retyezát-csúcs)
Fotó: © Budai Péter, 2012
Karakter
A turistautak jellege alapvetően a tengerszint feletti magasság és a terepviszonyok függvényében változik. A hegylábi régió erdőségeiben változatos a helyzet: kényelmes talajúttól a köves ösvényig bezárólag bármi előfordulhat. A szálerdőből kiérve jellemzően köves (helyenként havasi gyepbe betaposott vagy beleásott) ösvények vezetik a vándort; eleinte törpefenyő foltokba vágott folyosókon, majd egyre inkább nyílt terepen. A csúcsrégióban az ösvény jelleg gyakran meg is szűnik, csak egyik méretes szikláról a másikra átszökkenve követjük a jelzést. Olykor pedig a gyepen vezető csapások is belevesznek a növényzetbe. Ilyenkor térképről vagy GPS készülékről leolvasott irány szerint, illetve – ha lehetséges – a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy újra megtaláljuk az elveszett fonalat. Törpefenyvessel benőtt részeken viszont ne játsszunk felfedezősdit, a sűrű növényzetben ugyanis kilátás híján nagyon könnyű eltévedni, ám annál nehezebb egy tapodtat is előrehaladni. Mesterséges biztosítással („láncos rész”) egyedül a Papusa északkeleti gerincének csorbájában (a Zárt kapuk felé vezető úton), valamint a Bukura főcsúcsának nyugati oldalában (a Retyezát-csúcs felé vezető úton) találkozhatunk. Az előbbi esetben egy régebben kihelyezett, vékonyka acélsodrony „segíti” a kisebb sziklaszöktető leküzdését; az utóbbi helyen viszont már új, vastag acélkábel nyújt biztosabb fogást néhány méternyi kitett szakaszon.
Az utak bejárása a nagy szintkülönbségek miatt általában jó erőnlétet kíván meg, de nem igényel különösebb technikát (túrabotok használata azért sokat segíthet). Nagyobb odafigyelésre csak a meredek, kőomladékos hegyoldalakban, vagy a kitettebb gerinceken vezető útszakaszok esetében van szükség. Télies (havas, jeges) körülmények között természetesen a máskor egyébként könnyen járható hegyoldalak és gerincek is igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért a Magas-Retyezátban való téli túrázás kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Köves ösvény a Kapu-váll felé
Fotó: © Antony Borel, 2007
A Retyezát erdőrengetegében
Fotó: © Budai Péter, 2008
Az alábbi útlajstrom a Retyezát turistajelzéssel ellátott útvonalainak túlnyomó részét felöleli. A felsorolt utak többségéhez kattintással megjeleníthető részletes vagy általános útleírás, illetve útvonalmetszet tartozik, valamint az összes útvonal megtekinthető GPS alapú interaktív térképünkön is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak.
Az útvonalhálózatban legutóbb 2012 őszén történt nagy változás: ekkor több, korábban jelzetlen ösvényt is turistajelzéssel láttak el. Így például a Pelága-rétről a Pelága-tó érintésével a Pelága-nyeregbe vezető régi pásztorösvényt immár kék pont jelzi, a Borbát-völgyi esztena felől a Zergebak-tó érintésével a Zárt kapuk gerincéléhez felkapaszkodó ösvényt pedig piros pont. Új jelzéssel látták el továbbá a Râuşor turistaközpontból a Prelucs-gerinc hátán a Retyezát-csúcsra vezető utat is (piros háromszög). Szintén a 2012-es év fejleménye a Zenóga-tó és Bukura-tó közötti két útvonalváltozat jelzéseinek változása (a Zsudele-nyergen át vezető út a korábbi piros pont helyett piros háromszög lett, míg a Szlevej-gerinc nyúlványát keresztező változatról ez utóbbi jelzés hivatalosan lekerült). A Bukura-katlan tavait körtúra formájában felfűző piros pont jelzést pedig kibővítették, így az útvonal most már a Lia-tavat is érinti. Ráadásként pedig: újra teljes hosszában szabadon járható a Rossz-völgy!
Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok a tisztelt Olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Cârnic → (Pietrele) → Encián menedékház → Bukura-tó
11,5 km | 6-7 óra | +1200 m | –200 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Buta-szoros → Buta-menedékház → Pelága-rét → Bukura-tó
14,8 km | 8-9 óra | +1500 m | -350 m | metszet | térképen
Pietrele → (Fenyvesek tava) → Gáles-tó → Nagy-csúcs nyerge → Nagy-csúcs
7,5 km | 3½-4½ óra | +1050 m | -100 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Pietrele → Stânişoara-völgy → Retyezát-nyereg → Retyezát-csúcs
6 km | 4-4½ óra | +1000 m | metszet | térképen
Bukura-csúcs → Bukura-nyereg → Pelága-csúcs → Pelága-nyereg
3,6 km | 2-3 óra | +390 m | -510 m | metszet | térképen
Pelága-nyereg → Rossz-völgy → Tavacskák nyerge → Gáles-völgy
2,7 km | 1-1½ óra | +70 m | -380 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Kapu-tó → Bukura-csúcs → Retyezát-csúcs
4,5 km | 3½-4 óra | +600 m | -100 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Pelága-csúcs → Papusa-csúcs → Kusztura-csúcs
7,5 km | 5½-6 óra | +950 m | –530 m | metszet | térképen
Gura Apei → Lepusnyik-völgy → Pelága-rét → Pelága-tó → Pelága-nyereg
23 km | 8-9 óra | +1205 m | metszet | térképen
Papusa-csúcs → Zárt kapuk éle → Nagy-csúcs nyerge [→ Balája-rét]
1,9 km | 1½-2½ óra | +150 m | -270 m | metszet | térképen
Baléja-rét → Borbát-völgyi esztena → Kusztura-ablak
14,8 km | 7-8 óra | +1000 m | -200 m | metszet | térképen
Puj → Borbát-völgyi esztena → Zergebak-tó → Zárt kapuk éle
34,5 km | 10-12 óra | +1850 m | metszet | térképen
Râuşor → (Retyezát-tengerszem) → Lolája-nyereg
4,3 km | 3-3½ óra | +1000 m | -10 m | metszet | térképen
Râuşor → Raszka-völgy → Prelucs-gerinc → Retyezát-csúcs
7,6 km | 3½-4 óra | +1250 m | metszet | térképen
Paltina-nyereg → Jorgován-kő → Buta-nyereg → Kusztura [→ Făgeţel-nyereg]
14 km | 5-6 óra | +950 m | -450 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Piule-Plésa gerinc → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
11,9 km | 7-8 óra | +1200 m | -560 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Szkorota-völgy → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
7,6 km | 3-4 óra | +810 m | -340 m | metszet | térképen
Câmpuşel-vadászház → Jorgován-kő → Paltina-nyereg → Berhina-rét
9,6 km | 5-6 óra | +950 m | -900 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a retyezat.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
A DN 66-os út mellől, a Câmpuşel-vadászházzal (sátorozóhely) szemközti parkolóból indulunk útnak. Elsőként átgázolunk az itt még csak szelíd patakként csörgedező Román-Zsil (Jiul de Vest) medrén (amit ezen a részen még Scocul névvel illetnek). Túloldalt egy hosszúkás rétre érkezünk, melynek jobb oldalán rövidesen feltűnik az erdőbe invitáló turistajelzés. Innentől monoton emelkedő következik, ami egészen a Jorgován-kőig ki fog tartani, és nem bővelkedik pihentető szakaszokban... A sűrű erdőben felfelé haladva többször is váltogatja egymást a fenyő és a bükk, míg végül – kb. 1600 m magasságban – elérjük az erdőhatárt és a törpefenyő válik uralkodóvá. A fokozatosan megnyíló kilátásnak köszönhetően innentől érdekesebbé válik a túra: jobbra a gleccservájta, sziklás Găuroane-völgykatlant vehetjük szemügyre (középső szintjén barlangszájjal); felettünk a Jorgován-kő alatti sziklakiszögellés mutatja, hogy még messze nincs vége a kapaszkodásnak; hátrafelé tekintve pedig a Vulkán-hegység füves-sziklás Oszlea-gerincének látványát élvezhetjük.
Ösvényünk nyomvonala a törpefenyvesben sokszor nem rajzolódik ki egyértelműen, de a kihelyezett póznák alapján az északi irányt tartva nem tévedhetünk el (ködös időben a póznák kevésbé látszanak, így ilyenkor csak a kövekre ritkásan felfestett jelekre hagyatkozhatunk – ami több odafigyelést igényel). A törpefenyők egészen a Jorgován-kőig elkísérnek, de szerencsére nem nőnek annyira sűrűn, hogy nehezítsék a haladást. A legendás (jól látható póznával jelölt) sziklacsúcsot a turistaút kelet felől, egy kiágazással közelíti meg. Sajnos épp ezen a ponton nincs egyértelmű jelzés, de jó tájékozódási pontként szolgál az ösvény mellé kihelyezett információs tábla - nem sokkal ez után kell balra fordulnunk, hogy a sziklaszirt északi oldalában húzódó széles párkányon (itt már van jelzés) felkapaszkodhassunk a csúcsra. Az út legvégére még jut egy kis meglepetés, itt ugyanis 2-3 méternyi könnyű sziklamászás vár ránk. Ezt letudva már bonthatjuk is a csúcs-csokit, hogy legyen mit majszolnunk, miközben a pazar kilátásban gyönyörködünk.
Az elágazáshoz visszatérve, majd ott észak felé fordulva, ösvényünk néhány méter után rácsatlakozik a déli főgerinc piros sáv jelzésű turistaútjára, hogy egy darabig azzal együtt haladjon. Rögtön az elején határozott ereszkedésbe kezdünk a Jorgován északi oldalát sűrűn benövő törpefenyvesben, majd a meredek, helyenként köves lejtőt nagyjából szintben harántolva átevickélünk a hegytől nyugatra lévő füves lapályra, ahonnét dél felé tekintve ismét feltűnik az Oszlea jellegzetes gerincvonulata, előttünk jobbra pedig a Sztenuletye-havas két markáns csúcsa és az alattuk beszakadó vad völgymélyedés. A havasi legelőn eleinte irányt tartva, majd némi ereszkedést követően jobbra felkanyarodva a Sztenuletye felé vesszük az irányt (az irányjelző oszlopok itt hiányoznak, jelzéseket csak itt-ott, a karrmező köveire festve találunk). Az emelkedő vége felé egyre több lesz a törpefenyő (szerencsére azért jól lehet közöttük haladni), aztán hirtelen – egy lágy gerincet megkerülve – ismét füves térrészen találjuk magunkat. Jobbunkon a Sztenuletyék hívogatnak, de mi figyelmesen kövessük a kövekre festett jelzéseket, amelyek a két testvércsúcs déli oldalában haladó ösvényre kalauzolnak minket. A törpefenyő-foltokkal színesített, köves-füves terepen folyamatosan veszítünk a szintből, s előttünk most már a Godján hegytömegének első csúcsa magaslik. Hamarosan meg is érkezünk a két hegységet elválasztó széles Paltina-nyeregbe (1935 m), ahol piros háromszög jelzésünk búcsút int a Godján felé továbbhaladó piros sáv jelzésű gerincútnak, és jobb kéz felé a Paltina-völgybe térve a Lepusnyik-völgy mélyén található Berhina-rét felé veszi az irányt. Mintegy 700 méternyi monoton ereszkedés vár ránk a célig... Az ellenkező irányban pedig a piros pont jelzést követve a Soarbele-völgyön ereszkedhetünk vissza a Zsil völgyébe.
Télen a törpefenyves rész hóborítottsága jelentősen megnehezítheti, illetve nagy mennyiségű hó esetén veszélyessé teheti az útvonal bejárását; a Jorgován északi oldala pedig lavina- és kicsúszásveszélyes.
Utoljára frissítve: 2015/11/06
Retyezát túrakalauz – könyvajánló
A hegység önálló felfedezéséhez igyekszik segítséget nyújtani két kötetre bontott, konkrét túraajánlatokat bemutató Retyezát túrakalauzom, melynek első, túlnyomórészt egynapos felfedező túrákat tartalmazó kötete megrendelhető.
A részletes, fotókkal illusztrált útleírásokat informatív szintgörbék és útvonalvázlatok egészítik ki. Méret és kialakítás tekintetében a könyv túrazsákban vagy kabátzsebben is kényelmesen elférő, kimondottan terepi felhasználásra szánt, praktikus darab.
×
