Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Retyezát turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (piros, sárga, kék), illetve négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk kövekre, fák törzsére vagy fém oszlopokra festve. Említést érdemel még a szigorúan védett Gemenele rezervátum határára figyelmeztető, nem szabványos (igaz, nem is turistautat jelölő) piros négyszög. A jelzések állapota vegyes: az esetek többségében kellő gyakorisággal elhelyezett és rendszeres időközönként felújított jelek kalauzolnak, ám akadnak útvonalak, amelyekre ez kevésbé igaz. A kőtengerrel borított részeken időnként kisebb-nagyobb kőrakások is mutatják az utat. Ezen „kőbabák” segítsége különösen jól jön a zöldessárga zuzmó-mátrixba remekül beleolvadó sárga színnel jelzett utak esetében (főleg ködös időben).
Karakter
A turistautak jellege alapvetően a tengerszint feletti magasság és a terepviszonyok függvényében változik. A hegylábi régió erdőségeiben változatos a helyzet: kényelmes talajúttól a köves ösvényig bezárólag bármi előfordulhat. A szálerdőből kiérve jellemzően köves (helyenként havasi gyepbe betaposott vagy beleásott) ösvények vezetik a vándort; eleinte törpefenyő foltokba vágott folyosókon, majd egyre inkább nyílt terepen. A csúcsrégióban az ösvény jelleg gyakran meg is szűnik, csak egyik méretes szikláról a másikra átszökkenve követjük a jelzést. Olykor pedig a gyepen vezető csapások is belevesznek a növényzetbe. Ilyenkor térképről vagy GPS készülékről leolvasott irány szerint, illetve – ha lehetséges – a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy újra megtaláljuk az elveszett fonalat. Törpefenyvessel benőtt részeken viszont ne játsszunk felfedezősdit, a sűrű növényzetben ugyanis kilátás híján nagyon könnyű eltévedni, ám annál nehezebb egy tapodtat is előrehaladni. Mesterséges biztosítással („láncos rész”) egyedül a Papusa északkeleti gerincének csorbájában (a Zárt kapuk felé vezető úton), valamint a Bukura főcsúcsának nyugati oldalában (a Retyezát-csúcs felé vezető úton) találkozhatunk. Az előbbi esetben egy régebben kihelyezett, vékonyka acélsodrony „segíti” a kisebb sziklaszöktető leküzdését; az utóbbi helyen viszont már új, vastag acélkábel nyújt biztosabb fogást néhány méternyi kitett szakaszon.
Az utak bejárása a nagy szintkülönbségek miatt általában jó erőnlétet kíván meg, de nem igényel különösebb technikát (túrabotok használata azért sokat segíthet). Nagyobb odafigyelésre csak a meredek, kőomladékos hegyoldalakban, vagy a kitettebb gerinceken vezető útszakaszok esetében van szükség. Télies (havas, jeges) körülmények között természetesen a máskor egyébként könnyen járható hegyoldalak és gerincek is igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért a Magas-Retyezátban való téli túrázás kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Az alábbi útlajstrom a Retyezát turistajelzéssel ellátott útvonalainak túlnyomó részét felöleli. A felsorolt utak többségéhez kattintással megjeleníthető részletes vagy általános útleírás, illetve útvonalmetszet tartozik, valamint az összes útvonal megtekinthető GPS alapú interaktív térképünkön is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak.
Az útvonalhálózatban legutóbb 2012 őszén történt nagy változás: ekkor több, korábban jelzetlen ösvényt is turistajelzéssel láttak el. Így például a Pelága-rétről a Pelága-tó érintésével a Pelága-nyeregbe vezető régi pásztorösvényt immár kék pont jelzi, a Borbát-völgyi esztena felől a Zergebak-tó érintésével a Zárt kapuk gerincéléhez felkapaszkodó ösvényt pedig piros pont. Új jelzéssel látták el továbbá a Râuşor turistaközpontból a Prelucs-gerinc hátán a Retyezát-csúcsra vezető utat is (piros háromszög). Szintén a 2012-es év fejleménye a Zenóga-tó és Bukura-tó közötti két útvonalváltozat jelzéseinek változása (a Zsudele-nyergen át vezető út a korábbi piros pont helyett piros háromszög lett, míg a Szlevej-gerinc nyúlványát keresztező változatról ez utóbbi jelzés hivatalosan lekerült). A Bukura-katlan tavait körtúra formájában felfűző piros pont jelzést pedig kibővítették, így az útvonal most már a Lia-tavat is érinti. Ráadásként pedig: újra teljes hosszában szabadon járható a Rossz-völgy!
Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok a tisztelt Olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Cârnic → (Pietrele) → Encián menedékház → Bukura-tó
11,5 km | 6-7 óra | +1200 m | –200 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Buta-szoros → Buta-menedékház → Pelága-rét → Bukura-tó
14,8 km | 8-9 óra | +1500 m | -350 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a retyezat.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
A hegységet észak-déli irányban átszelő fő turistaút déli része a Buta-szoros turistaközpont és a Bukura-tó között létesít kapcsolatot a Buta-menedékház érintésével. Az útvonal ezen a szakaszon végig kettős jelzéssel (kék sáv, illetve piros kereszt) rendelkezik. Kiindulási pontunk a Buta-szoros turistaközpont (900 m), melynek épületeit magunk mögött hagyva a Buta-patak közeli sziklaszorosa felé haladunk. Még mielőtt a kavicsos út elérné a szorost, a turistajelzések jobbra felkanyarodnak az erdőbe. Meredek kaptató veszi kezdetét, ösvényünk öles fák között szlalomozik a hegyoldalban felfelé. Ily módon viszonylag rövid távon leküzdjük az első 130 m szintet, és a szurdok szikláinak tetejével nagyjából egy magasságba kerülünk (egy jelzetlen csapáson akár ki is merészkedhetünk a szoros felé, de csak nagyon óvatosan - tériszonyosoknak nem ajánlott ez a mutatvány). A jelzett ösvényt követve további 60 m szintet kell legyűrnünk, mire kiérünk egy lapos, ligetes tisztásra. Nemsokára egy nagyobb nyílt mezőn találjuk magunkat, ahonnan szép körkilátásban lehet részünk. Az esztenákkal és kisebb facsoportokkal tarkított mezőn (La Fânaţe) póznák mutatják tovább az irányt ÉNY felé, mígnem elérjük a Nyakmező felől érkező dózerutat. Balra fordulva ezen folytatjuk túránkat.
A szintben haladó utat hamarosan ismét fák szegélyezik, majd egy erős balkanyart követően újabb esztenákat pillantunk meg a tőlünk jobbra eső lapos tisztáson, amit a kocsiút enyhe jobbkanyarral megkerül. A tisztás felett szépen látszik a Buta-völgy túloldalán kiemelkedő Piule-Plésa gerinc középső szakasza. Innentől már összefüggő erdőben haladunk tovább. Hamarosan jobbra betérünk egy oldalvölgybe, és keresztezzük a benne csörgedező patakot. Közben az út enyhe lejtmenetbe vált (összesen kb. 30 m szintet vesztünk mintegy 800 m-es távon), majd a következő markánsabb oldalvölgybe betérve ismét emelkedni kezd. Átkelünk ennek a völgynek a patakán is, majd újból megismételjük a procedúrát a harmadik oldalvölgyben. Innentől egyenesen, a szintvonalat követve haladunk tovább, miközben bal kéz felől fokozatosan egyre közelebbről hallhatjuk az eddig mélyen alattunk zúgó Buta-patak hangját. Kb. 1 km múlva egy szintbe kerülünk a patakkal, ahol rögtön egy kisebb vízesés vár ránk, felfelé tekintve pedig a Piule-Plésa gerinc sziklás leszakadásaiban (La Staur, Gurganu) gyönyörködhetünk. Az út itt ismét emelkedni kezd. Fél óra múlva megérkezünk a La Beci nevű helyre, ahol véget ér a dózerút terepjárművel járható része.
Magunk mögött hagyva a néhány jármű számára elegendő parkolót, továbbra is széles, de már igen köves, az eddiginél érezhetően meredekebb erdei úton haladunk tovább felfelé. Rövidesen átkelünk a Buta-patakon, majd annak vonalát követve kapaszkodunk tovább észak felé, hogy mintegy 600 m múlva ismét átkeljünk rajta. A híd túloldalán egy, a jobb oldali hegyoldalból nemrég lezúdult lavina pusztításának nyomait látjuk. Turistautunk itt balra leválik a most már teljesen köves, kényelmetlen dózerútról, és azzal párhuzamosan haladva határozott balkanyarral keletnek fordul. Nem vagyunk már messze a Buta-menedékháztól, de még 160 m szintemelkedést kell leküzdenünk, hogy elérjük. Eleinte erdőben haladunk, majd átvágunk egy fiatal fenyőkkel benőtt réten (útközben átkelünk egy nagyobb és egy kisebb patakon), míg végre felbukkannak a Buta-menedékház (1550 m) faépületei. A házak után meredek emelkedővel folytatódik az út, szerencsére fenyőfák árnyékában. A megritkuló erdőből aztán egy kis tisztásra érkezünk, ahol tábla jelzi a Buta-sátorozóhely felé vezető ösvény letérőjét. Ezután újabb erdős rész következik, majd átkelünk egy kisebb patak medrén. Hamarosan a Buta-nyereg (Şaua Plaiul Mic) alá érünk, amelytől azonban még bő 100 m szintkülönbség választ el. Az 1879 m magas nyeregbe egy meredek, kétoldalt törpefenyővel határolt, füves emelkedőn kapaszkodunk fel.
Ezzel elértük a déli főgerinc vonalát. A turistautak csomópontjában jobbra a Kusztura-csúcs, balra pedig a Kis-Retyezát mészkővilága felé kínálkozik letérési lehetőség (mindkettő piros sáv jelzésű). A mi útvonalunk azonban továbbra is északi irányba, egyenesen a Lepusnyik-völgy és a szemközti Bukura-katlan felé folytatódik a széles gyephavas füvén. Nem sokkal a nyereg alatt két nagyobb pocsolya, a Papusa-tavak mellett halad el az ösvény. Kiváló lehetőségünk adódik itt a pihenésre, miközben kiélvezhetjük a hegység északi főgerincének csúcsaira és katlanaira nyíló pazar kilátást. Utunk következő szakaszában 300 m ereszkedés vár ránk; eleinte törpefenyvesben, majd erdőben. A Lepusnyik-patakot a Bukura-patak torkolatánál érjük el. Itt egy kis fahídon átkelünk a víz felett, hogy a túloldalon újfent emelkedésbe kezdjünk. Rövidesen a Pelága-rétre (1600 m) érkezünk, ahonnan még kb. 450 m szintemelkedés vár ránk a Bukura-patak völgyében. Eleinte fenyőerdőben, majd törpefenyvesben kapaszkodunk felfelé, miközben több kisebb patakot is keresztezünk. Az 1900 méteres szintvonalhoz közelítve ösvényünk eltávolodik a pataktól, és a törpefenyő is megritkul. Nemsokára bal kéz felől feltűnik alattunk a Lia-tó jellegzetes, háromszög alakú körvonala. Innen már nincs sok hátra a Bukura-tó mellett kijelölt sátorozóhelyig (2050 m).
Télen az útnak csak a Buta-szoros és a Buta-menedékház közötti szakasza ajánlott.
Pietrele → (Fenyvesek tava) → Gáles-tó → Nagy-csúcs nyerge → Nagy-csúcs
7,5 km | 3½-4½ óra | +1050 m | -100 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Pietrele → Stânişoara-völgy → Retyezát-nyereg → Retyezát-csúcs
6 km | 4-4½ óra | +1000 m | metszet | térképen
Bukura-csúcs → Bukura-nyereg → Pelága-csúcs → Pelága-nyereg
3,6 km | 2-3 óra | +390 m | -510 m | metszet | térképen
Pelága-nyereg → Rossz-völgy → Tavacskák nyerge → Gáles-völgy
2,7 km | 1-1½ óra | +70 m | -380 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Kapu-tó → Bukura-csúcs → Retyezát-csúcs
4,5 km | 3½-4 óra | +600 m | -100 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Pelága-csúcs → Papusa-csúcs → Kusztura-csúcs
7,5 km | 5½-6 óra | +950 m | –530 m | metszet | térképen
Gura Apei → Lepusnyik-völgy → Pelága-rét → Pelága-tó → Pelága-nyereg
23 km | 8-9 óra | +1205 m | metszet | térképen
Papusa-csúcs → Zárt kapuk éle → Nagy-csúcs nyerge [→ Balája-rét]
1,9 km | 1½-2½ óra | +150 m | -270 m | metszet | térképen
Baléja-rét → Borbát-völgyi esztena → Kusztura-ablak
14,8 km | 7-8 óra | +1000 m | -200 m | metszet | térképen
Puj → Borbát-völgyi esztena → Zergebak-tó → Zárt kapuk éle
34,5 km | 10-12 óra | +1850 m | metszet | térképen
Râuşor → (Retyezát-tengerszem) → Lolája-nyereg
4,3 km | 3-3½ óra | +1000 m | -10 m | metszet | térképen
Râuşor → Raszka-völgy → Prelucs-gerinc → Retyezát-csúcs
7,6 km | 3½-4 óra | +1250 m | metszet | térképen
Paltina-nyereg → Jorgován-kő → Buta-nyereg → Kusztura [→ Făgeţel-nyereg]
14 km | 5-6 óra | +950 m | -450 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Piule-Plésa gerinc → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
11,9 km | 7-8 óra | +1200 m | -560 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Szkorota-völgy → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
7,6 km | 3-4 óra | +810 m | -340 m | metszet | térképen
Câmpuşel-vadászház → Jorgován-kő → Paltina-nyereg → Berhina-rét
9,6 km | 5-6 óra | +950 m | -900 m | metszet | térképen
Retyezát túrakalauz – könyvajánló
A hegység önálló felfedezéséhez igyekszik segítséget nyújtani két kötetre bontott, konkrét túraajánlatokat bemutató Retyezát túrakalauzom, melynek első, túlnyomórészt egynapos felfedező túrákat tartalmazó kötete megrendelhető.
A részletes, fotókkal illusztrált útleírásokat informatív szintgörbék és útvonalvázlatok egészítik ki. Méret és kialakítás tekintetében a könyv túrazsákban vagy kabátzsebben is kényelmesen elférő, kimondottan terepi felhasználásra szánt, praktikus darab.
×