Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Retyezát turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (piros, sárga, kék), illetve négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk kövekre, fák törzsére vagy fém oszlopokra festve. Említést érdemel még a szigorúan védett Gemenele rezervátum határára figyelmeztető, nem szabványos (igaz, nem is turistautat jelölő) piros négyszög. A jelzések állapota vegyes: az esetek többségében kellő gyakorisággal elhelyezett és rendszeres időközönként felújított jelek kalauzolnak, ám akadnak útvonalak, amelyekre ez kevésbé igaz. A kőtengerrel borított részeken időnként kisebb-nagyobb kőrakások is mutatják az utat. Ezen „kőbabák” segítsége különösen jól jön a zöldessárga zuzmó-mátrixba remekül beleolvadó sárga színnel jelzett utak esetében (főleg ködös időben).
Irányjelző pózna (Pietrele-völgy)
Fotó: © Budai Péter, 2009
Kőre festett jelzések (Retyezát-csúcs)
Fotó: © Budai Péter, 2012
Karakter
A turistautak jellege alapvetően a tengerszint feletti magasság és a terepviszonyok függvényében változik. A hegylábi régió erdőségeiben változatos a helyzet: kényelmes talajúttól a köves ösvényig bezárólag bármi előfordulhat. A szálerdőből kiérve jellemzően köves (helyenként havasi gyepbe betaposott vagy beleásott) ösvények vezetik a vándort; eleinte törpefenyő foltokba vágott folyosókon, majd egyre inkább nyílt terepen. A csúcsrégióban az ösvény jelleg gyakran meg is szűnik, csak egyik méretes szikláról a másikra átszökkenve követjük a jelzést. Olykor pedig a gyepen vezető csapások is belevesznek a növényzetbe. Ilyenkor térképről vagy GPS készülékről leolvasott irány szerint, illetve – ha lehetséges – a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy újra megtaláljuk az elveszett fonalat. Törpefenyvessel benőtt részeken viszont ne játsszunk felfedezősdit, a sűrű növényzetben ugyanis kilátás híján nagyon könnyű eltévedni, ám annál nehezebb egy tapodtat is előrehaladni. Mesterséges biztosítással („láncos rész”) egyedül a Papusa északkeleti gerincének csorbájában (a Zárt kapuk felé vezető úton), valamint a Bukura főcsúcsának nyugati oldalában (a Retyezát-csúcs felé vezető úton) találkozhatunk. Az előbbi esetben egy régebben kihelyezett, vékonyka acélsodrony „segíti” a kisebb sziklaszöktető leküzdését; az utóbbi helyen viszont már új, vastag acélkábel nyújt biztosabb fogást néhány méternyi kitett szakaszon.
Az utak bejárása a nagy szintkülönbségek miatt általában jó erőnlétet kíván meg, de nem igényel különösebb technikát (túrabotok használata azért sokat segíthet). Nagyobb odafigyelésre csak a meredek, kőomladékos hegyoldalakban, vagy a kitettebb gerinceken vezető útszakaszok esetében van szükség. Télies (havas, jeges) körülmények között természetesen a máskor egyébként könnyen járható hegyoldalak és gerincek is igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért a Magas-Retyezátban való téli túrázás kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Köves ösvény a Kapu-váll felé
Fotó: © Antony Borel, 2007
A Retyezát erdőrengetegében
Fotó: © Budai Péter, 2008
Az alábbi útlajstrom a Retyezát turistajelzéssel ellátott útvonalainak túlnyomó részét felöleli. A felsorolt utak többségéhez kattintással megjeleníthető részletes vagy általános útleírás, illetve útvonalmetszet tartozik, valamint az összes útvonal megtekinthető GPS alapú interaktív térképünkön is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak.
Az útvonalhálózatban legutóbb 2012 őszén történt nagy változás: ekkor több, korábban jelzetlen ösvényt is turistajelzéssel láttak el. Így például a Pelága-rétről a Pelága-tó érintésével a Pelága-nyeregbe vezető régi pásztorösvényt immár kék pont jelzi, a Borbát-völgyi esztena felől a Zergebak-tó érintésével a Zárt kapuk gerincéléhez felkapaszkodó ösvényt pedig piros pont. Új jelzéssel látták el továbbá a Râuşor turistaközpontból a Prelucs-gerinc hátán a Retyezát-csúcsra vezető utat is (piros háromszög). Szintén a 2012-es év fejleménye a Zenóga-tó és Bukura-tó közötti két útvonalváltozat jelzéseinek változása (a Zsudele-nyergen át vezető út a korábbi piros pont helyett piros háromszög lett, míg a Szlevej-gerinc nyúlványát keresztező változatról ez utóbbi jelzés hivatalosan lekerült). A Bukura-katlan tavait körtúra formájában felfűző piros pont jelzést pedig kibővítették, így az útvonal most már a Lia-tavat is érinti. Ráadásként pedig: újra teljes hosszában szabadon járható a Rossz-völgy!
Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok a tisztelt Olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Cârnic → (Pietrele) → Encián menedékház → Bukura-tó
11,5 km | 6-7 óra | +1200 m | –200 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Buta-szoros → Buta-menedékház → Pelága-rét → Bukura-tó
14,8 km | 8-9 óra | +1500 m | -350 m | metszet | térképen
Pietrele → (Fenyvesek tava) → Gáles-tó → Nagy-csúcs nyerge → Nagy-csúcs
7,5 km | 3½-4½ óra | +1050 m | -100 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Pietrele → Stânişoara-völgy → Retyezát-nyereg → Retyezát-csúcs
6 km | 4-4½ óra | +1000 m | metszet | térképen
Bukura-csúcs → Bukura-nyereg → Pelága-csúcs → Pelága-nyereg
3,6 km | 2-3 óra | +390 m | -510 m | metszet | térképen
Pelága-nyereg → Rossz-völgy → Tavacskák nyerge → Gáles-völgy
2,7 km | 1-1½ óra | +70 m | -380 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Kapu-tó → Bukura-csúcs → Retyezát-csúcs
4,5 km | 3½-4 óra | +600 m | -100 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Pelága-csúcs → Papusa-csúcs → Kusztura-csúcs
7,5 km | 5½-6 óra | +950 m | –530 m | metszet | térképen
Gura Apei → Lepusnyik-völgy → Pelága-rét → Pelága-tó → Pelága-nyereg
23 km | 8-9 óra | +1205 m | metszet | térképen
Papusa-csúcs → Zárt kapuk éle → Nagy-csúcs nyerge [→ Balája-rét]
1,9 km | 1½-2½ óra | +150 m | -270 m | metszet | térképen
Baléja-rét → Borbát-völgyi esztena → Kusztura-ablak
14,8 km | 7-8 óra | +1000 m | -200 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a retyezat.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
Az út elején, amíg az még a Baléja-réten fut, nincs jelzés, egyszerűen el kell indulni a Hobicából felvezető földútra merőlegesen a dombtető felé, nyugati irányban. Az erdősávot elérve az út kövesebbé válik, és a nagyobb köveken megjelennek a helyenként egészen friss, helyenként régebbi, de viszonylag gyakori jelzések. A rövid erdősávot elhagyva megint füves területre érünk, és tovább szerpentinezünk a kopasz Brădetului-csúcs domboldalában. A csúcsra nem kell felmennünk, alatta valamivel, egy fehér acéloszlopra helyezett jelzésnél enyhén balra fordulva szintben folytathatjuk az utunkat a következő hasonló oszlop felé. Innentől a Kozma-Baléja-gerincen járunk, törpefenyvesek között, jól járható, szintben haladó úton. A törpefenyők között először néhány kisebb tisztáson megyünk át, majd a Gorova-nyereg után egy újabb nagy mezőre érünk ki. Itt ágazik el jobbra, a Lănciţa-gerinc felé a ritkán járt, kevésbé karbantartott piros sáv jelzés, ami a Gorova-, majd a La Coastele-csúcson keresztül a Nagy-csúcs és a Papusa felé vezet.
A mi utunk továbbra is nagyjából szintben, pontosabban innentől már enyhe lejtéssel a déli hegyoldal mezején halad, ahol először több kisebb vízfolyást keresztez. Kb. 1 km múlva elérjük a fenyőerdőt, ahol meg kell másznunk egy köves-kavicsos-vízfolyásos kaptatót. Ennek tetején egy kis tisztás fogad. Itt nem fogunk jelzést találni, menjünk tovább az eddig követett nyugati irányban. Túl vagyunk az utunk felén, ami innentől végig nagyjából azonos jelleget követ: eleinte a fenyőerdő és a törpfenyves határán halad, majd lassan ereszkedik lefelé, a fenyők közé. Változatosságot négy nagyobb vízmosás jelent, amelyek közel azonos ütemben, kb. 1 km-enként követik egymást, és amelyeken kedves kis gázlókon kell átjutnunk. Kb. 100 m-rel a negyedik előtt azonban, egy kisebb tisztáson az eddig jól követhető jelzés gyakorlatilag teljesen elveszik. Sajnos ráadásul az eddig egyébként jelzés nélkül is egyértelmű ösvény is eltűnik a kidőlt fák, a letört ágak és a sűrű tűlevélszőnyeg alatt. Ne essünk kétségbe, már csak 1 km-re vagyunk a Borbát-völgyi szálláshelytől. Menjünk tovább az eddig követett irányba. Helyenként a régi, alig látható jelzéseket is észrevehetjük néhány fa törzsén. Mindenesetre itt azért elkél a jó tájékozódási képesség és a GPS-es megerősítés sem árt. Ha sikerült követni az utat, egyre közelebbről halljuk majd a Borbátvíz zúgását, végül elérjük a patakot, amelyen átkelve (választhatunk a Salvamont-kunyhó melletti gázló, vagy a kicsivel feljebb lévő „egynyomtávú” rönkhíd között) pontosan a Borbát-völgyi sátorozóhelynél találjuk magunkat. Itt keresztezzük a Borbátvíz völgyéből érkező, és a Zárt kapuk éle felé tartó piros pont jelzést.
A sátorozóhelytől a patak jobb, azaz déli oldalán folytatjuk az utunkat. Az út nem jelent technikai nehézséget, de tekintélyes kaptatóra számítsunk: 3 km-en 640 m-t fog emelkedni. A Salvamont-kunyhótól kb. 400 méterre keresztezzük a Nagy Csomfu-patakot, ahol alkalom nyílik a nevezetes Csomfu-vízesés megtekintésére is. Innen egyre jobban emelkedő füves területen, kisebb és nagyobb vándorkövek között haladunk tovább, jól látható (helyenként acéloszlopra helyezett), sűrű és karbantartott jelzéseket követve. Néhány helyen kisebb vízfolyásokon kell átgázolni, továbbá kivezetett forrás mellett is elhaladunk útközben. A Kis-Papusa katlanába felérve elénk tárul a Kusztura-nyereg impozáns keleti oldala. Előfordulhat, hogy a sziklásan leszakadó gerinc látványa az először itt járókat aggodalommal tölti el az út folytatását illetően, ám az valójában könnyebb lesz mint várnánk. A 2100 méteres szintvonal elérését követően erős balkanyart veszünk és egy kőtörmelékes emelkedőn felkapaszkodunk a felettünk lévő füves hegyhátra. Ezen az oszlopokat követve enyhe, de kitartó jobbkanyart leírva visszafordulunk a gerinc felé. Kitartó kaptatásunk eredményeképpen hamarosan elérjük a Papusa–Kusztura-gerinc Kusztura-ablaknak nevezett pontját, ahol becsatlakozunk a sárga kereszt jelzésbe. Egyes újabb kiadású térképek szerint a kék háromszög jelzés rövid ideig ezzel együtt ÉNY irányban a gerincen halad tovább, hogy aztán a Kusztura-nyeregből NY felé leereszkedjen a túloldali Pelága-völgyben futó kék pont jelzéshez, melybe a „La Cotroană” nevű helyen csatlakozik be. A terepen azonban ennek a szakasznak semmi nyomát látni... A gyakorlatban tehát jelzésünk végpontja a Kusztura-ablak.
Télen az útvonal javarészt teljesen járatlan, a Kusztura-nyereg alatti kaptató pedig kicsúszás- és lavinaveszélyes!
Utoljára frissítve: 2017/09/30
Puj → Borbát-völgyi esztena → Zergebak-tó → Zárt kapuk éle
34,5 km | 10-12 óra | +1850 m | metszet | térképen
Râuşor → (Retyezát-tengerszem) → Lolája-nyereg
4,3 km | 3-3½ óra | +1000 m | -10 m | metszet | térképen
Râuşor → Raszka-völgy → Prelucs-gerinc → Retyezát-csúcs
7,6 km | 3½-4 óra | +1250 m | metszet | térképen
Paltina-nyereg → Jorgován-kő → Buta-nyereg → Kusztura [→ Făgeţel-nyereg]
14 km | 5-6 óra | +950 m | -450 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Piule-Plésa gerinc → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
11,9 km | 7-8 óra | +1200 m | -560 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Szkorota-völgy → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
7,6 km | 3-4 óra | +810 m | -340 m | metszet | térképen
Câmpuşel-vadászház → Jorgován-kő → Paltina-nyereg → Berhina-rét
9,6 km | 5-6 óra | +950 m | -900 m | metszet | térképen
Retyezát túrakalauz – könyvajánló
A hegység önálló felfedezéséhez igyekszik segítséget nyújtani két kötetre bontott, konkrét túraajánlatokat bemutató Retyezát túrakalauzom, melynek első, túlnyomórészt egynapos felfedező túrákat tartalmazó kötete megrendelhető.
A részletes, fotókkal illusztrált útleírásokat informatív szintgörbék és útvonalvázlatok egészítik ki. Méret és kialakítás tekintetében a könyv túrazsákban vagy kabátzsebben is kényelmesen elférő, kimondottan terepi felhasználásra szánt, praktikus darab.
×
